Alapvetően kétféle technológiája van a fűnyírásnak, az egyik a körkéses fűnyíróval való vágás, a másik a hengerkéses fűnyírók használata. A körkéses módszernél a kés sebességéből fakadóan eltépi a füvet megközelítőleg azon a magasságon, ahova beállítottuk. Előnye a gyorsaság és a költséghatékonyság. A kés gyorsan, külön szakember és akár gép nélkül is élezhető. Hátránya a minőség, a pontos vágás magasság állítás hiánya, ami egy professzionális sportpályán elengedhetetlen. A körkéses fűnyíróknál az életlen késsel több kárt lehet okozni, mint hasznot, így a professzionális megoldás mindenképpen a hengerkéses fűnyíró használata, viszont ha a sportpálya gyepét ritkán nyírjuk akkor kénytelenek vagyunk használni a körkéses változatot. A sportpálya környezetének karbantartására hengerkéses fűnyírót használni egyáltalán nem hatékony, így arra a feladatra ideális eszköz a körkéses fűnyíró. A professzionális sportpálya fenntartáshoz mind a kettőre szükség van, mivel homokszórás után az első egy-két nyírás érdemes körkéses fűnyíróval végezni, mert a hengerkéses fűnyíró vágó élét tönkretehetik a még le nem rakódott homokszemcsék. A hengerkés maga spirál alakban, párhuzamosan elhelyezett élekből áll, ahol a vágóélek száma általában 7 és 14 között változik - az elvárt minőség függvényében. A forgó, hengerkéssel szemben helyezkedik el az állókés (vagy alsókés), amely fix pozícióban rögzített. A két kés közötti távolság akkor megfelelő, ha azok éppen érintik egymást. A megfelelő távolság beállításához vágóél ellenőrző papírcsíkot alkalmaznak, mely vékonyabb a hagyományos irodai papírnál is. A nyírás során a hengerkés és az állókés közé kerülnek a fűszálak, ahol a vágási folyamat az olló nyírási mechanizmusához hasonlítható. Ezen eljárás során a fűszálak vége alig roncsolódik, vágásfelületük egyenes a kapott gyepfelület pedig teljesen tiszta és homogén. Ezzel fűnyírási módszerrel a gyep kevésbé hajlamos a megbetegedésekre és a fűnyírással járó megterhelést is gyorsabban kiheveri. Fontos mérlegelendő tényező a fűnyíró tömegén kívül, annak befoglaló méretei is, hiszen a sportpályákon a fizikai terek is határt szabnak a munka szélességének, például egy szűkebb folyosó, kerítés vagy bejárat.